A Tisza

A Tisza

Szőke szerelmünk, a Tisza

Tisza_PanoramaKezdjük az elején, a kanyargó Tiszánál. A Kárpát-medence meghatározó folyójaként évezredek óta alakítja az emberiség különböző kultúráit és szokásait. Gondoljunk csak bele, hány mesterséget és milyen gazdag szókincset köszönhetünk neki! Még Herman Ottó is utánajárt a tiszai halászoknak, pákászoknak, csíkászoknak, hogy megismerje többek között a cégét, a vejszét és a vesszővarsát.
Forrásvidéke Ukrajnában található, a történelmi magyar határtól nem messze. Itt, a Máramarosi-havasokban a Fekete-, és a Fehér-Tisza gyűjti össze a vizet. Később,összefolyásukból a magyar-román határvidéken halad át a Szőke Tisza, s az Alföldet kettészelve végül Szerbiában torkollik bele a Dunába. Innen, vize a Fekete-tengerig, s onnan az óceánokba jut.

A Tisza adatai
A Duna adatai

“A Tiszántúlon, ahol néhány pocsolya ha csillog még a régi rétségek, lápok helyén. Magának a Tiszának a mentén a régi kiöntések elgátalásával mind elvették a halaktól a java ívóhelyeket… Meg is fogyott a hal is, a halász is, eleget panaszkodnak miatta a jó szegediek. Nem szólva arról, hogy szerintük az árvizet is ez szabadította rájuk. Szélednek szét a halászok, az egyikből béres lesz, a másikból kubikos vagy napszámos, vagy pesti gyári munkás, amerikai kivándorló – viszik el még az emlékezetét is a régi vízi életnek…”Alkalmazkodás a folyamatosan változóhoz
Régen, a folyószabályozások előtt a Tisza igazi Vadvízország volt és még kacskaringósabban kanyargott, mint napjainkban. Ekkor az ártereken szabadon áradhatott ki a folyó, az emberek pedig alkalmazkodtak a környezetükhöz és a Tisza dinamikájához, fenntartható ártéri gazdálkodást folytattak. A „tájban élő emberek” a modern szabályozás előtt évezredekig virágzó gazdaságot folytattak a Tisza-vidéken, innen származik az Európa-szerte híres Körös-kultúra is. Ekkor még 1419 km volt a folyó hossza, mely a folyószabályozás után 962 km-re csökkent. A kanyarulatok nagy részét levágták, a főág egyenesebbé vált és a legnagyobb áradások alatt 4-5 méterrel duzzasztják feljebb a vizet az árvízvédelmi töltések.  “Az igazi megoldást az ártéri gazdálkodási módhoz való visszatérés jelentené, amely nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a magyarság Volga-menti őshazájában is használatos volt. A kialakított csatornák segítségével óriási mennyiségű vizet lehetett tárolni. Ennek azonban nemcsak a korábbi csatornák megtisztítása és használatba vétele az előfeltétele, hanem az árterületeken létesített szántóföldek megszüntetése is, mert van más, az ott termelt gabonánál
akár a jelen körülmények között is ötször-tízszer nagyobb bevételt biztosító gazdálkodási mód is, amely ráadásul önellátó is lenne. S ekkor még nem is számoltuk azokat a milliárdokat, amiket az árvízi védekezésre fordítunk!”
(Andrásfalvy Bertalan néprajztudós)

(Varga Domonkos: Herman Ottó, 1967., Doba Nyomda és Kiadó)

Mára a Tisza megváltozott: ez köszönhető az ember drasztikus környezet-átalakításának

(Tisza-szabályozás, erdőirtás, bányászati tevékenység) és az éghajlat változásának. Megváltozott az áradások időpontja és intenzitása, az aszályosabb hónapokban pedig egyes helyeken lábon is átkelhetünk a folyamon. Ezzel együtt a folyó által szállított értékes hordalék összetétele is megváltozott. Ami régen a tápláló trágyát jelentette, abban most szinte mindent megtalálunk, amit a boltok polcain látunk. Sőt, még annál is többet. Gondoljunk csak a szemmel nem látható vegyi anyagokra (ld. tiszai ciánszennyezés – 2010). Ezekre a problémákra szeretné kiállításunk felhívni a figyelmet az általunk is tapasztalt tiszai hulladékszennyezéseken keresztül. Együttműködésre és összefogásra hívunk Mindenkit, aki tenni szeretne vizeink védelméért és a határokon átnyúló hatékony szemléletformálásért.

 

Források

Egyéb hasznos infók:

Pocsolyatérkép: http://emberestisza.blogspot.hu/2012/04/kekterkep-karpat-medence-viziszonya.html

Szelídvízország – animációs film az ártéri gazdálkodásról:

 

Hulladékhegyek és hullámvölgyek

 

Magyarország természetes vizekben gazdag ország. A sok termálfürdő, a strandok, a csapból zubogó friss ivóvíz sokakat megnyugtat, de ha alaposabban szemügyre vesszük a térképet, kiderül, hogy ez a gazdagság nagyon ingatag lábakon áll. Folyóink egytől egyig határainkon túlról erednek, és hogy ez mekkora veszélyt hordoz magában, azt mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy a Tiszán az utóbbi évtizedekben rendszeressé vált az áradásokat kísérő PET palack áradat, vagy ahogy a PET kalózok nevezik: a műanyag zajlás. A hulladékszennyezés túlnyomó része határainkon túlról, Ukrajnából és Romániából származik. Magyarországgal ellentétben itt még nem épült ki a modern hulladékkezeléshez szükséges struktúra. Míg nálunk már a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése zajlik, Ukrajna és Románia egyes területein a szervezett szemétszállítás sem megoldott. Ebből kifolyólag bevett gyakorlat a házak körül keletkezett szemét ártérben, erdőkben való elhelyezése.

„Van már 6000 legális lerakó az országban, de az illegális lerakók száma viszont 30.000-re becsülhető… Így állhat elő az a szomorú helyzet, hogy a lerakók nagyobb területet fednek Ukrajnában, mint a nemzeti parkok.”

(Forrás: www.plastice.org/fileadmin/files/FC_Iurzhenko.pdf

Nemzeti Tudományos Akadémia – Makromolekuláris Kémia Intézete (Dr. Maksym IURZHENKO))

A téli hónapokban felgyűlt hulladékot a tavaszi olvadékvizektől és esőtől megduzzadt folyó felveszi, átszállítja a határon, majd az alsóbb szakaszok ártéri erdeiben, homokszigeteinek partján rakja le. A felhalmozódott uszadék sok esetben milliós károkat okoz, néhány esetben pedig vízminőség-védelmi készültséget is el kell rendelni az uszadék veszélyes tartalma miatt! Ezen felül a Tisza teljes 962 km-es hosszán felmérhetetlen kár keletkezik a növény-, és állatvilágban. A folyókon érkező „hulladékimport” mennyiségét még megbecsülni sem lehet. Egyes esetekben, amikor árhullámmal érkezik a hulladék, akkor a „merülő fal”-nál (hajókból, uszályokból épített vízi torlasz), vagy a zsilipeknél lehet felmérni a hulladék mennyiségét.

Eddig mért nagyobb szennyezési adatok
Adatok