Tiszta Kárpátalja – a régvárt első lépések!

Sok éve küzdünk a Tisza habjain érkező hulladékokkal, s az egyre nagyobb figyelmet egyre több gyakorlati lépés is követi. Mindenki megteszi, amit lehetőségei engednek, így van ezzel a PET Kupa csapata is. Az áprilisi „II. Tiszai kerekasztal” műhelymunkájukon a legtöbb érintettet sikerült összehívniuk, akik mind vállalásokat is tettek az aktív és hatékony munka érdekében. Többek között Ötvös Sándor, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős Kormánybiztosi Kirendeltségi Főosztályvezetője ezen alkalommal hívott meg minket a „Tiszta Kárpátalja! – Önkéntes környezetszépítő mozgalom” nyitóeseményére Beregszász városába.

Május 12-én, pénteken a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szemléletformáló oktatással kezdődött a résztvevők érzékenyítése, ahol a PET Kupa és önkéntesei bemutatták az elmúlt 5 év küzdelmeinek tapasztalatait, a magyarországi szakaszon tapasztalható mikroműanyag problémát, felvázolták a legégetőbb hulladékgazdálkodási fejlesztéseket, s bemutatták a szelektív hulladékgyűjtésben és újrahasznosításban rejlő hatalmas potenciálokat.

Május 13-án, szombaton egy önkéntes szemétszedési akcióval és egy Tiszta Kárpátalját népszerűsítő kerékpározással – Hídvégi-Üstös Pál, a Tisza nagykövetének közreműködésével – folytatódó program sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a környezetvédelmet népszerűsítő program szervesen illeszkedik egy, már a közelmúltban sikeresen működő, gondnoki rendszerhez.

Dobsa István főrendező, a KMKSZ ifjúsági szervezetének a vezetője nyitotta meg az esemény sajtótájékoztatóját, majd Grezsa István Kárpátaljáért felelős kormánybiztos elmondta: „Az akció célja a hosszú távú szemléletváltás, amelynek ma tesszük meg az első lépését. Minél több embert meg szeretnénk győzni arról, hogy csak személyes felelősségvállalással és erős közösségi szellemmel érhetjük el céljainkat”. Elmondta továbbá, hogy a Kormánybiztosság készen áll a hasonló jellegű programok folytatásra, várják a kezdeményezéseket.

A legizgalmasabb nyilatkozatot a megyei adminisztráció nevében Mikulin Viktor tette, aki hangsúlyozta, hogy ez egy remek kezdeményezés, mert ráirányítja a figyelmet Kárpátalja egyik legnagyobb problémájára, a térségben felhalmozódott kb. 3 millió tonna nagyságú hulladékra, ami közel 200 nagy illegális lerakóban gyűlt össze a közelmúltban. Az illegális hulladékelhagyás témájában beérkezett 100 feljelentés jól mutatja a lakosok és a civilek egyre nagyobb felháborodását.

Érdekes példaként hozta fel a Dragobrat síterep példáját, ahol virágzik a turizmus, de a szállodák a nekik kialakított hulladéklerakó helyett még mindig a Tiszára viszik a hulladékot… Ezeken a pontokon kell elsőként eredményt elérni, s példát mutatni.

Ismertette továbbá, hogy a Tisza völgye a legszennyezettebb terület, a nemrég készült légi felvételek lesújtó látványt nyújtanak. Elmondta, hogy a bürokrácia gátolja leginkább a megfelelő hulladékgazdálkodás kialakítását a megyében, illetve az ukrán állami finanszírozás is csak ígéret szintjén jelentkezik. Az elmúlt 25 évben egy darab hulladéklerakót sem tudtak építeni. Az egyetlen pozitív folyamatnak, a magyar állam által támogatott, Jánosiban létesített, hulladékfeldolgozó üzem megépítését nevezte. Úgy gondolja, hogy ha a fiatalság nekifog ennek a kezdeményezésnek, ez túlmutat majd a szemét összeszedésén. A tavaly ilyenkor bekövetkezett lembergi katasztrófa is intő példa volt, ami talán felpörgeti az eseményeket. A 60 méter magas korszerűtlen lerakó hegyomlása 4 ember életét követelte és a vizsgálatok során kiderült, hogy veszélyes hulladékokat is raktak le a szigetelés nélküli lerakóban.