Hiánypótló tényfeltáró műsor jelent meg a napokban az ukrán médiában. A híradás a hulladékgazdálkodási rendszert kritizálja, és azt ecseteli, miként nézik a hatóságok tétlenül az évek óta zajló illegális hulladéklerakást, amelynek következtében lakossági hulladék tonnái úsznak Magyarország felé.
A PET Kupa csapata csaknem 10 éve folyamatosan dolgozik a háttérben, hogy az ukrán állam és minden érintett szereplő hatékony megoldást találjon a folyószennyezés problémájára. Minket is meglepett, milyen gyorsan jönnek az első eredmények, s hogy egyre több összefogás, támogatás segíti a kárpátaljai kezdeményezéseket.
Keleti szomszédunknál is megcsendültek a folyószennyezés vészharangjai
Most Ukrajna legnagyobb TV csatornája, a Kanal Ukraina Tv foglalkozott a témával. A két részes oknyomozó riport sorozatának 2. részét a PET Kupa önkéntesei lefordították, és magyar feliratozással tették közzé, hogy hazánkban is lássák, mennyien dolgoznak az ügyön, s mennyire komplex ez a kérdéskör.
A műsorban elhangzik az alapprobléma, mely nem ismeretlen azoknak, akik foglalkoztak már folyótisztítással. Kárpátalján, a Tisza forrásvidékén közel 200 településen megoldatlan a hulladékszállítás, így a lakosság vagy elégeti vagy a folyóba dobja azt. A szemetesben azonban ma már egészen más lapul, mint évtizedekkel ezelőtt. Műanyag csomagolóanyagok, zacskók, PET-palackok, csupa olyan anyag, amely valószínűleg akkor is a természetben lesz még, amikor már a dédunokáink eveznek ezeken a folyókon. A folyóba került hulladék azon része, amely nem süllyed el és épül be a mederbe, tovább úszik az alvízi országokba, így kerül pl. a magyar Tisza-partra, – a magyar hulladék mellé - tömérdek ukrán üveg és PET-palack.
A riport szerint az ukrán hatóság folyamatosan hárítja a felelősséget, olyan kisebb regionális szereplőkre mutogatva, akiknek sem forrásuk, sem személyzetük nincs a hulladékprobléma megoldására. Egyetlen eszközük az illegális hulladéklerakás tiltása és büntetése, mely azonban alternatíva hiányában eredménytelen. A felvételeken feltűnnek magyar helyszínek, ahol az Országos Vízügyi Főigazgatóság kollégái küzdenek az árral érkezett hulladékkal, illetve a 2021. évi Tiszai PET Kupa jelenetei is, ahol a szőke folyó mind az 5 országából érkeztek önkéntesek, hogy együtt tisztítsuk az árteret.
A helyzet ugyanis nem reménytelen, legalábbis ami a civil összefogásokat illeti. Kárpátalján több civil szervezet illetve hulladékgazdálkodási vállalkozó kezdett lakossági szelektív hulladékgyűjtésbe. Ők nem a meggazdagodás, hanem szeretett szülőföldjük megtisztításának reménye céljából lettek úttörői a hulladék megfelelő kezelése érdekében folytatott küzdelemnek.
A Tiszai PET Kupa kezdeményezője, a Természetfilm.hu Egyesület és szakmai partnere, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) az elmúlt években nemzetközi pályázatok keretében erősíti a Tisza - és Duna-menti országok közös folyótisztító törekvéseit. 2021. szeptember 13-án, Tokajban megtartották a VI. Regionális Tiszai Kerekasztalt, ahol magyar szakemberek mellett többek között Romániából is érkeztek előadók, akik bíztató határvízi törekvésekről számoltak be. A PET Kupa önkéntesei és szimpatizánsai a Tisza forrásától torkolatáig országokon átívelően dolgoznak az ártéri hulladék feltérképezésén és lokális gyűjtő akciókat szerveznek. Az 5 ország 1 folyó elnevezésű Erasmus+ program keretében idén és jövőre az összes Tisza-menti országban a PET Kupa módszertanával fognak takarítani és lobbizni a jobb hulladékkezelésért és az erősebb folyóvédelemért.
Az ukrán riportfilm a gyerekek érzékenyítésében látja a jövő kulcsát, miként a PET Kupa csapata is fokozott figyelmet szentel ennek a témának. Ezért indítottuk útjára a mobil Műanyag Műhelyt, mely gyerekeknek tapasztalati úton mutatja be honnan jön és hová kerül az ártéri hulladék. Mi jót hozhatunk ki a műanyagból, ha összeszedjük és újrahasznosítjuk, és legfőképp miként előzhetjük meg, hogy a folyóba kerüljön. Ukrajnában generációk nőttek fel azt az elvet követve, hogy a hulladékot „elviszi a víz”. Itt az ideje ennek következményeiről is beszélni már gyerekkorban. Azoknak, akik a jövő döntéshozóiként talán nem csak megvalósulatlan stratégiákat, eredménytelen kivizsgálásokat, és bürokratikus akadályokat gördítenek e környezetvédelmi probléma elé, hanem lehajolnak a palackért. És persze el sem dobják. Sőt, tán meg sem veszik?