Hulladékmonitoring

Az éves PET Kupa verseny és szemétszedés mellett megkezdődött a súlyosan szennyezett területek szisztematikus, GPS-es felmérése, kutatása és adatbázis építése!

Úgy éreztük, hogy ha nem ismerjük pontosan az ellenséget, akkor nem is tudunk fellépni ellene hatékonyan. A hulladékmonitoring munkát a szervezők és az önkéntesek végzik egy mobil applikáció segítségével (Trash Out). Ezt bárki letöltheti és használhatja, így könnyen és átláthatóan kezelhetőek a szennyezett helyszínek és a mennyiségek a GPS adatok alapján. Év közben ezekre a helyszínekre szervezünk szemétszedő és csapatépítő akciókat. Te is pillanatok alatt csatlakozhatsz a “PET CUP” csapathoz a Trash Out applikációban, s így és a mi zászlónk alatt is vihetsz fel szeméthegyeket a rendszerbe.

Töltsd le az applikációt és szállj szembe Te is a szeméthegyekkel

2016-os felméréseink eredményei: pirossal a szennyezett helyszínek, zölddel a megtisztított területek

2016-os felméréseink eredményei

Eddig több mint 160 szennyezett helyszínt mértük fel a Felső-Tiszán, melyből 21-et már meg is tisztítottunk a sok segítő kéznek köszönhetően. További kutatásunkhoz próbálunk pályázati forrásokat, önkénteseket és támogatókat toborozni, hogy hatékonyabb és szervezettebb legyen a munka, s megtisztulhasson a tiszai ártér a sok szennyező anyagtól!

Amint itt az oldalsó videóban is láthatjátok, a Tisza nagy bajban van, senkinek nincs információja arról, hogy mekkora problémával állunk szemben… Védett erdők, érzékeny vízgyűjtők, fokozottan védett állat-, és növényfajok vannak folyamatos veszélyben a több száz kilométeren elhúzódó hulladékszennyezés miatt!

A kitartó kutatásnak és GPS alapú adatgyűjtésünknek köszönhetően épül a Tisza szennyezett helyszíneiről, ártéri hulladékairól egy adatbázis, mely eredményeket még a hazai vízügyi igazgatóságok is fel tudják használni.

PET szemétszedés
PET szemétszedés

Az eddigi egyik legkomolyabb hulladékmonitoring bevetésünket a Büchl Hungária Kft. támogatásának köszönhetjük, aminek keretében a Sonar Búvárcsoport szakmai vezetésével egy 80 kilométeres szakaszon folyhatott a kutatás. Az ekkor talált egyik legsúlyosabban szennyezett helyszínt az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság támogatásának köszönhetően meg is tudtunk tisztítani.

Az ártéri hulladék környezetében lévő víz-, és iszapmintát a Wessling Hungary Kft. vizsgálta be, melyből kimutatták, hogy ftalátot, azaz a műanyaggyártás egyik melléktermékét lelték fel a mintákban, a megengedett határérték kétszeres mennyiségében!

A vizsgálat részleteiről és eredményeiről itt olvashattok részletesebben!

Itt pedig többet megtudhatsz az elszabaduló műanyag részecskékről!

2017 júliusában, az V. PET Kupa keretében a Wessling újabb mérést végzett, ezúttal a mikroplasztikok nyomába eredtünk: a Tiszán vett víz- és üledékminták eredményei igazolják a nemzetközi kutatásokat; a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket.

Az 5 mm-nél kisebb, környezetbe kerülő műanyag darabokat mikroműanyagoknak nevezik. Természetes vizeinkbe két fő úton kerülhetnek be: a szintetikus szövetből készült ruhák mosásából és a kozmetikai szerekből a szennyvíztisztítókon keresztül, valamint a környezetben jelen lévő műanyaghulladékok fizikai-kémiai aprózódása útján. Előfordulásuk kutatása az utóbbi 5-10 évben a tudományos érdeklődés középpontjában áll, azonban eddig elsősorban tengeri környezetben hajtottak végre vizsgálatokat.

Bordós Gábos és Molnár Attila mintavétel közben
Mikroműanyag a mikroszkóp alatt

Az eredmények szerint a Tiszában köbméterenként 4,9 db 300 mikrométernél nagyobb, de 2 mm-nél kisebb, míg 62,5 db 15 és 300 mikron közé eső részecske található. Ezek az adatok a nemzetközi eredmények tükrében is jelentősek, hiszen a 300 mikrométernél nagyobb tartományban a Duna ausztriai szakaszán 0,3 részecskét, olaszországi tavakban 1-4 részecskét, míg a Rajna iparosodott szakaszán 15-20 részecskét mutattak ki köbméterenként. Fenti adatok tükrében valószínűsíthető, hogy több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként!

„Az édesvizekről világszerte nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, és ezek mintavételezése a jelentős mennyiségű lebegőanyagok és hordalékok, illetve a nyári időszakban jelentkező algavirágzások következtében sokkal nagyobb kihívás lehet, mint az óceáni mintázás. A WESSLING Hungary Kft. által fejlesztett szivattyúból és szűrősorokból álló mintavételi módszer alkalmasnak bizonyult az általánosan elterjedt, 300 mikrométeres szűrőkkel (planktonhálókkal) mintázható részecskéknél is kisebb mikroplasztikok befogására” – meséli Bordós Gábor, a Wessling szakértője.

Teljes cikkünk a 2017-es mikroműanyag vizsgálatról.

Itt még többet megtudhatsz az elszabaduló műanyag részecskékről!

Szeretnénk tovább folytatni a monitorozást és a kutatást, s ehhez a Te segítségedre is szükségünk van!

Támogass minket, vagy add hírül kezdeményezésünket.
EGYEDÜL NEM MEGY, DE SOKAN VAGYUNK!
HAJÓÓÓÓRA!

Támogatóink