ÁTLÉPTÜK A HATÁRT!
beszámoló a petkalózok ukrajnai kalandjairól

2020 februárjában a Tiszai PET Kupa két tagja, Hankó Gergely hulladékgazdálkodási szakember és Molnár Attila Dávid természetfilmes Ukrajnába utazott. A két szakember a budapesti Amerikai Nagykövetség meghívására érkezett Ungvárra, hogy a nagy tiszai ciánkatasztrófa 20. évfordulója - a Tisza Élővilágának Emléknapja - alkalmából részt vegyen egy filmvetítéssel egybekötött megemlékezésen. Az eseménnyel többé-kevésbé egy időben Romániában, Szerbiában, Magyarországon és Szlovákiában - vagyis a Tisza teljes vízgyűjtő területén - szerveztek hasonló eseményeket.

A vetítéssorozatot 5 ország részvételével rendezték. A kép bal szélén Ruslan Shvarts, középen Bucsinszki Viktor és Gina El Kassem, a rendezvény ötletgazdája, mellette pedig Irina Shchoka.

A vetítéssorozat ötlete Gina El Kassem fejéből pattant ki, aki azután döntötte el, hogy segít a folyó megtisztításában, miután személyesen részt vett a hetedik Tiszai PET Kupán. Az Üzenet a Palackban című, többszörösen díjnyertes dokumentumfilm vetítése teltház mellett zajlott, utána élénk és inspiráló beszélgetés bontakozott ki. Sokan nem is tudtak a nagy tiszai ciánszennyezésről, gratuláltak a szép munkához, amit a magyar petkalózok végeznek, a sok kiemelt szennyezéshez és a pethajókhoz. De mint Hankó Gergely a vetítésen elmondta, igazán csak akkor lesz értelme a munkájuknak, ha sikerül a szennyezés forrását megszüntetni. Ebből a szempontból volt kiemelkedő fontosságú, hogy a vetítést személyesen is megtisztelte Ruslan Shvarts, Francz Béla és Bucsinszki Viktor. Mindhárman azon dolgoznak, hogy a településeken (Ungvár, Beregszász, Körösmező) termelődő kommunális hulladék szelektíven is gyűjthető legyen s így visszakerüljön a körforgásba.

Ruszlán a hulladékudvar működését magyarázza Hankó Gergely hulladékgazdálkodási szakértőnek, a PET Kupa projektmenedzserének, és a KSZGYSZ ügyvezetőjének.

Ruszlán Ungváron professzionális hulladékudvart üzemeltet. Viktor Beregszászon indította útjára a Színes Tartályok programot, Béla pedig a Kárpátok bércein, Kőrösmezőn gyűjti és szelektálja a hulladékot. Mindhárman hasonló nehézségekkel küzdenek. A szelektált hulladék átvételi ára alacsony, támogatást nem kapnak, a bérleti díjak és járulékok magasak, a lakosság bizalmatlan a hulladékkezelőkkel szemben, a cégek társadalmi elközelezettsége és az infrastruktúra sok kívánnivalót hagy maga után. Amikor Molnár Attila Dávid rákérdezett, hogy mi lenne nekik a legnagyobb segítség, szinte mindannyian ugyanazt mondták. Megbízható kis platós teherautó kellene. A 30-40 éves teherautókkal szinte állandóan műszaki problémák adódnak, és amúgy sem tudnak járni azokon a keskeny és rossz utakon, ahol a legtöbb hulladék képződik. Márpedig ha nem jön a teherautó, a településeken keletkezett hulladék a hegyi folyókba - és végül a Tiszába - kerül.

Egymást érik az illegális lerakók.

Hogy a probléma milyen nagyságrendű, azt a szakemberek saját szemükkel láthatták azon a terepbejáráson, amire Horváth Zoltán, a KMKSZ ISZ alelnöke kísérte el a petkalózokat. Zoltán túravezetőként évek óta kalauzolja az érdeklődőket Kárpátaljára, úgy ismeri a vidéket, akár a tenyerét.

A Fekete- és Fehér-Tisza összefolyása Rahónál.

A táj csakugyan lélegzetelállító szépségű. Havas bércek, fenyvesek, vízesések. Csak az a sok hulladék, az nem illik a képbe - mondta Zoltán - nézzétek a kontrasztot, mit keres ezek a gyönyörű alpesi tájon ennyi szemét?! A térség egyik legnagyobb, folyó hullámterébe eső lerakója Rahó mellett található. A szemle alatt három teherautó érkezett és ürítette terhét a lerakóra, amelynek egy része égett, kékes füstöt eregetve a levegőbe. A hulladéklerakat magassága meghaladja a tíz métert, több száz méter hosszúságban szegélyezi a folyót, de a kisebb mellékfolyók is súlyosan szennyezettek, a partmenti fák ágain kilószámra lógnak a műanyag zacskók.

Az egyik legnagyobb folyóparti lerakónál, Rahó mellett. Balról jobbra: Molnár Attila Dávid, Horváth Zoltán, Francz Béla, Hankó Gergely, és petkupás sapkában Bucsinszki Viktor.

A petkalózok adatokat gyűjtöttek, fényképeket és videófelvételeket készítettek, majd a Fekete-tisza mentén egészen Kőrösmezőig autóztak fel. Sok az idegen rendszám, a bolgár, lengyel, lett, litván és moldáv turisták síelni, túrázni jönnek, de az ő hulladékuk is a folyókban végzi. A térségben Francz Béla úgy küzd a hulladékáradattal, mint egy magányos népmesei hős. Hideg, szitáló esőben mutatta be a hulladékudvart, ahol a nehéz körülmények ellenére mintaszerű volt a hulladékkezelést és a válogatást valósítanak meg. Ha megfelelőek lennének a körülmények, sokkal több hulladékkal el tudna bánni. Persze jól jönne egy rendesebb telephely, és az öreg UAZ mellé is elkélne valami modernebb jármű. De az elkötelezettség megvan, és ez a legfontosabb.

Francz Béla, a magyarajkú népmesei hős

A petkalózokat a terepszemle végén Béla édesanyja vendégelte meg. Brindza sajt, áfonyás kompót, tinorú gomba, füstölt szalonna, kolbász és sűrű hucul leves volt a menü, mellé frissen sütött, ropogós házi kenyérrel. Hulladékmentes gasztroélmény, minden a kis házi gazdaságból, vagy a környék erdőiből való. Határt léptünk át - állapította meg a hazafelé vezető út közben Hankó Gergely, aki a magyar konzulátuson tett látogatás után optimistán néz a jövőbe - minden értelemben. A sok egyeztetés után végre van esély az érdemi előrelépésre. Hiszen minden palackkal, amit begyűjtenek a Tisza-forrásvidékén, nekünk és Duna-Tisza egész vízgyűjtőjének segítenek. Valóban, eddig csak kerestük a felvízi kapcsolatokat - tette hozzá Molnár Attila Dávid - most úgy tűnik, meg is találtuk őket. A határátlépés után, amint sikerült rákapcsolódni a magyar mobilhálózatra, egyből érkezett a hír, hogy Vásárosnaménynál működik a hulladékzár.

A naményi Rákóczi-hídról már jól látszottak a vakító munkafények. A sötét, hideg és szeles időben teljes kapacitással dolgozott a részleges uszályos mederzár és a géplánc. A vízügyesek sokadik műszakot dolgozták le a fedélzeten. A ritka szünetek egyikét kihasználva a petkalózok váltottak pár szót Molnár Gábor szakaszmérnökkel. Mint a FETIVIZIG szakembere elmondta, az első árhullám levonulásával 200 köbméter lebegő hulladékot termelt ki, de messze még a beavatkozás vége. A tavaly üzembe helyezett rendszer működik, és végvárként védi a folyó alsóbb szakaszait a szennyeződéstől.

A FETIVIZIG vásárosnaményi munkatársai takarítják a műanyag szennyezéstől a Tiszát

A FETIVIZIG munkatársai takarítják a műanyag szennyezéstől a Tiszát Vásárosnaménynál a II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd előtt, a régi pontonhíd lejárójánál. Tegnap este öt órától több mint 200 köbméter műanyaghulladékot szedtek ki.

Közzétette: Három Határ Hírei – 2020. február 4., kedd
Van remény.
UI.: az úton készült Podcastot hallgassátok meg a petkalózrádión:

https://anchor.fm/petkalozradio vagy a Spotify-on: https://open.spotify.com/show/0tssPth2edsSI4JHv7K3ci

Támogatóink

Innovációs és Technológiai Minisztérium