A PET Kupa versenyek és szemétszedések mellett folyamatosan vizsgáljuk a súlyosan szennyezett területeket a vízügyi igazgatóságokkal együttműködve, így egyre komplexebb kép alakul ki a természeti erőforrásokat ért káreseményekről és a védett ártéri erdeinkben megbúvó hulladékszennyezésről. Kutatásaink a GPS-es felmérésektől, a meglévő adatbázisok összevetésén át a mikroműanyag vizsgálatokig terjednek. Minél átfogóbban ismerjük a szennyezés mértékét és természetét, annál hatékonyabban léphetünk fel ellene hazai terepen és akár a nemzetközi szinten is.
Zászlóvivők a Tisza két partján
A TISZTA VÍZ, BOLDOG TISZA program keretében minden eddiginél hosszabb szakaszát mértük fel a Tiszának: 2020 májusáig a magyarországi szakasz 81%-át járták végig a PET Kupa zászlóvivői és a hozzájuk kapcsolódó önkéntesek, a folyó két partján összesen 902 folyamkilóméteren rögzítették a Trash Out mobil applikáció segítségével a szennyezett területeket. A PET Kupa csapatai, önkéntesei és zászlóvivői 2020-2021-ben a forrásvidéktől egészen a torkolatig feltérképezik a folyót és egyes mellékfolyóit.
Elkészült és folyamatosan bővül a TISZTA TISZA TÉRKÉP
A térkép az ingyenes TrashOut hulladéktérképező applikáció adatait jeleníti meg, egységes online felületen és átfogó képet mutat a Tisza és mellékfolyóinak hulladékhelyzetéről, a szennyezett és megtisztított területekről.
Használd Te is a hulladéktérképező applikáció magyar verzióját!
Az ingyenes TrashOut alkalmazást bárki letöltheti és használhatja, így könnyen és átláthatóan kezelhetőek a szennyezett helyszínek és a mennyiségek a GPS adatok alapján. Év közben ezekre a helyszínekre szervezünk versenyeket, szemétszedő és csapatépítő akciókat. Te is pillanatok alatt csatlakozhatsz a “PLASTIC CUP” csapathoz az alkalmazásban, így a mi zászlónk alatt is vihetsz fel szeméthegyeket a rendszerbe!
Töltsd le a magyar nyelvű applikációt és szállj szembe Te is a szeméthegyekkel!
Az applikációban pirossal láthatóak a szennyezett helyszínek, zölddel a megtisztított területek.
Eddig több mint 2000 szennyezett helyszínt mértük fel a Felső-Tiszán, melyből 67-et már meg is tisztítottunk a sok segítő kéznek köszönhetően. Ez egy folyamatosan ismétlődő munka, hiszen az áradások újra és újra átrendezik a képet. További kutatásunkhoz próbálunk pályázati forrásokat, önkénteseket és támogatókat toborozni, hogy hatékonyabb és szervezettebb legyen a munka, s megtisztulhasson a tiszai ártér a sok szennyező anyagtól!
Korábbi monitoring akciók
Amint itt az oldalsó videóban is láthatjátok, a Tisza nagy bajban van, senkinek nincs információja arról, hogy mekkora problémával állunk szemben… Védett erdők, érzékeny vízgyűjtők, fokozottan védett állat-, és növényfajok vannak folyamatos veszélyben a több száz kilométeren elhúzódó hulladékszennyezés miatt!
A rendszeres magyarországi monitoringok mellett 2018 őszén a hulladék forrásterületén, Kárpátalján monitoringoztuk. Filmes stábunk - kárpátaljai partnerszervezetekkel közösen -, több alakommal tartott terepszemlét a Tisza árterében, hogy feltérképezzük, fotókkal dokumentáljuk és filmre vegyük az ottani hulladékhelyzetet. A kép és filmanyagok magukért beszélnek...
2016-ban a Büchl Hungária Kft. támogatásának köszönhetően, a Sonar Búvárcsoport szakmai vezetésével egy 80 kilométeres szakaszon folytattunk kutatást. Az ekkor talált egyik legsúlyosabban szennyezett helyszínt az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság támogatásának köszönhetően meg is tudtunk tisztítani.
Vízminőség vizsgálatok
Az ártéri hulladék környezetében lévő víz-, és iszapmintát 2016-ban a Wessling Hungary Kft. vizsgálta be, melyből kimutatták, hogy ftalátot, azaz a műanyaggyártás egyik melléktermékét lelték fel a mintákban, a megengedett határérték kétszeres mennyiségében!
A vizsgálat részleteiről és eredményeiről itt olvashattok részletesebben! Itt pedig többet megtudhatsz az elszabaduló műanyag részecskékről!2017 júliusában, az V. PET Kupa keretében a Wessling újabb mérést végzett, ezúttal a mikroplasztikok nyomába eredtünk: a Tiszán vett víz- és üledékminták eredményei igazolják a nemzetközi kutatásokat; a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket.
Az 5 mm-nél kisebb, környezetbe kerülő műanyag darabokat mikroműanyagoknak nevezik. Természetes vizeinkbe két fő úton kerülhetnek be: a szintetikus szövetből készült ruhák mosásából és a kozmetikai szerekből a szennyvíztisztítókon keresztül, valamint a környezetben jelen lévő műanyaghulladékok fizikai-kémiai aprózódása útján. Előfordulásuk kutatása az utóbbi 5-10 évben a tudományos érdeklődés középpontjában áll, azonban eddig elsősorban tengeri környezetben hajtottak végre vizsgálatokat.
Az eredmények szerint a Tiszában köbméterenként 4,9 db 300 mikrométernél nagyobb, de 2 mm-nél kisebb, míg 62,5 db 15 és 300 mikron közé eső részecske található. Ezek az adatok a nemzetközi eredmények tükrében is jelentősek, hiszen a 300 mikrométernél nagyobb tartományban a Duna ausztriai szakaszán 0,3 részecskét, olaszországi tavakban 1-4 részecskét, míg a Rajna iparosodott szakaszán 15-20 részecskét mutattak ki köbméterenként. Fenti adatok tükrében valószínűsíthető, hogy több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként!
Teljes cikkünk a 2017-es mikroműanyag vizsgálatról.Az édesvizekről világszerte nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, és ezek mintavételezése a jelentős mennyiségű lebegőanyagok és hordalékok, illetve a nyári időszakban jelentkező algavirágzások következtében sokkal nagyobb kihívás lehet, mint az óceáni mintázás. A WESSLING Hungary Kft. által fejlesztett szivattyúból és szűrősorokból álló mintavételi módszer alkalmasnak bizonyult az általánosan elterjedt, 300 mikrométeres szűrőkkel (planktonhálókkal) mintázható részecskéknél is kisebb mikroplasztikok befogására
2018-ban a Wessling Hungária programot indított „Parányi Plasztiktalány” elnevezéssel a mikroműanyagok vizsgálatára, amelybe már a Dunát és mellékfolyóit is bevonta.
Az eredményekről itt olvashattok. Itt még többet megtudhatsz az elszabaduló műanyag részecskékről!