HULLADÉKKEZELÉS KÁRPÁTALJÁN – BIZTATÓ FEJLEMÉNYEK

Magyarország hulladék újrafelhasználás tekintetében elmarad ugyan az uniós átlagtól, de a hatos csomag ásványvízből még így is legalább két palack a szelektív gyűjtőben végzi. Az Ukrajnához tartozó Kárpátalján az átlag kereken nulla, tekintve, hogy nincsenek kommunális hulladékgyűjtők, szelektív gyűjtőkről nem is beszélve. Összetett problémáról van szó, a megoldásra nincs kész recept. Az egyeztetések megkezdődtek.

Ungváron olyan a vezetékes víz minősége, hogy nem tanácsos inni a csapból, ezért az emberek többsége palackozott ásványvizet fogyaszt

árulta el Ruszlán Shvarts, helyi hulladékgazdálkodó.
A Tiszakóróddal szemközti tisza-parti, kárpátaljai Vári településen már bálázógép segíti a szelektíven begyűjtött csomagolóanyagok kezelését! A büszke ötletgazda a bálázó jobb oldalán közvetlenül: Ruslan Shvarts

Ruszlán hulladékfeldolgozó üzemet próbál működtetni Ungváron, illetve elindította hulladékbegyűjtő pontjait, amelyek a frissen alakult kistérségekre lettek optimalizálva. Négy kistérségben így lehetőség nyílt a szelektív gyűjtés ezen formájára, s további három településsel van szerződés alatt a szolgáltatásbővítés.

A PET Kupa munkatársai évek óta várták ezeket a fejleményeket, következő lépésben felmérik a hulladékbegyűjtők pontos igényeit és fejlesztési terveit és ezekhez kapcsolódva szeretnének magyar részről tudást és technológiát biztosítani számukra, hiszen Ruslan is rengeteg nehézséggel küzd. Nincsenek megfelelő hulladékgyűjtők, a teherautó állomány elöregedett és alkalmatlan a szűk ungvári utcákon a közlekedésre, a telephelyen akadozik az áramellátás. A helyzetet tovább súlyosbítja a karantén, nehezek a munkakörülmények és nagy kihívást jelent jó munkaerőt találni. Buchynskyy Viktor Beregszászon ugyanezzel a problémával küzd..

A Színes Tartályok Ökológiai Mozgalom célja, hogy beinduljon Kárpátalján a szelektív hulladékgyűjtés, de amíg nem kapunk támogatást, addig nem tudunk átütő eredményeket elérni

mondja Buchynskyy Viktor, a mozgalom alapítója.

A Kárpátalján vásárolt hatos csomag ásványvízből a legóvatosabb becslések szerint is legalább három a környezetbe, pontosabban a folyópartra kerül, ahonnan az áradások elsodorják. Viktor volt az, aki 2021 januárjában felhívta a közvélemény figyelmét egy óriási folyami hulladéktorlaszra. A több tonna műanyagból és uszadékfából álló képződmény a Latorca folyón alakult ki. Január 26-án a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) hivatalos segélykérő levélben kereste meg az illetékeseket, előzzék meg a szennyezést. A probléma - és a torlasz - azonban túl nagynak bizonyult. A segélykérő levélre válasz nem jött, a hulladék pedig az árhullámmal továbbúszott, majd Szlovákián és a Bodrogon keresztül Magyarországra sodródott.

Latorcán kialakult hulladéktorlasz. Forrás: Myron Trychynets

A magyar vízügyi szakemberek és a Tiszai PET Kupa gyorsreagálású hulladékkezelő csoportja próbálta útját állni a szennyezésnek, de a vízjárás megnehezítette a munkát. Minden erőfeszítés ellenére a szennyezés elérte a Tisza középső és alsó szakaszát is.

2020-ban több száz hektár ártéri erdőt tisztítottunk meg a hulladéktól. Három hónapra rá újabb szennyezési hullám érkezett. Tiszta Tiszára csak akkor van esélyünk, ha a forrásnál tudjuk kezelni a problémát

mondja Molnár Attila Dávid, a Tiszai PET Kupa alapítója.

Éppen itt, a forrásnál próbál meg hatékony hulladékgazdálkodást beindítani Francz Béla. A telephelye azonban kicsi és a begyűjtésre használt 40 éves UAZ teherautó sem bír sokat. Márpedig az a hulladék, amit Béla nem gyűjt össze, az mind a folyóba kerül. Rajta kívül nincs másik hulladékudvar és szelektáló pont 150-200 kilométeres körzetben. Béla nem szégyellt segítséget kérni, elutazott Ungvárra, ahol Hankó Gergely és Molnár Attila Dávid a Tisza Élővilágának Emléknapja alkalmából filmvetítést tartott.

Évek óta kerestük a határon túli partnereket, sok egyeztetésen voltunk már túl, amikor 2020 februárjában Ungváron végre megtört a jég és olyan embereket ismertünk meg, akik nap mint nap a probléma megoldásán dolgoznak

emlékszik vissza Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője.

magyar hulladékgazdálkodási szakember Ungvárról azonnal Kőrösmezőre utazott, útközben megtekintette Rahó hatalmas, folyó mellett létesített hulladéklerakóját, aztán Béla hulladékválogató telepén tartott szemlét. A sok nehézség ellenére folyamatosan zajlott a munka, de világos volt, hogy a leggyengébb láncszem a veterán szovjet gyártmányú teherautó. Ezt felismerve szervezett közösségi adománygyűjtést a Tiszai PET Kupa csapata. Hála a hazai adományozóknak, rekordidő alatt gyűlt össze a szükséges pénz.

Nagyon köszönöm a segítséget a magyaroknak, hogy három nap alatt összeadták a támogatást. Jelentem, a Folyómentő Teherautó teszi a dolgát, minden munkanap körülbelül 10 köbméter hulladékot tudok vele összegyűjteni. Mindent megteszek a tiszta Tiszáért

üzeni Francz Béla támogatóinak az interneten keresztül.
Balról Buchynskyy Viktor, Francz Béla, Hankó Gergely, Horváth Zoltán

A Folyómentő Teherautó közösségi finanszírozású kampány példaértékű, gyors és hatékony segítségnyújtás volt. Bebizonyította, hogy ha jó kezekbe kerül, a kis segítség is nagy eredményeket hoz. Azonban Ruszlán, Viktor és Béla ereje, ideje korlátozott, több mint 200 olyan település van Kárpátalján, ahová ők sem tudnak eljutni. Azonban az ismétlődő folyószennyezésekről készült fotóknak, videóknak köszönhetően valami változás érezhető Ukrajnában.

  • 2020 szeptemberében a Tisza vízgyűjtőjén osztozó országok uniós támogatással elindították az 5 ország 1 folyó projektet, melynek célja a szemléletformálás és folyótisztítások felgyorsítása.
  • 2021 januárjában Francz Béla Kőrösmező polgármesterével egyeztetett sikeresen a helyzetről és több falu együttműködésével szerveznek hulladékkezelő, -válogató pontot.
  • Februárban a Kárpátaljai Regionális Államigazgatási Hivatalban tárgyaltak a megoldási lehetőségekről.
  • Márciusban két munkácsi környezetvédő - Sveta Samoiluk és Dasha Skiba - kereste meg Buchynskyy Viktort és a jövőbeli fejlesztési tervekről beszélgettek.
  • Áprilisban Ruszlán Shvarts elindította Kárpátalja első PET feldolgozó gépsorát.
  • A Kárpátaljai Kormányhivatalban április 7-én cégek és társadalmi szervezetek bevonásával tárgyaltak a települési hulladékkezelés és a folyószennyezések kérdéséről.

Bizakodásra ad okot, hogy az egyeztetésen ott ült Ruszlán, Viktor és Béla, és még több olyan ember, aki szívügyének tekinti a Tiszta Tisza kérdését.

Anna Sabadosh, a Zöld Város szemléletformáló egyesület elnöke szerint a szennyezés megszüntetése csak az eszközök hiányán múlik, nem pedig a kárpátaljai lakosság hozzáállásán:

A lakosok nyitottan állnak a szennyezés megelőzését biztosító módszerekhez. Amennyiben rendelkezésre állna a kiépített hulladékgyűjtő és elszállító rendszer, használnák azt.

Támogatóink

Innovációs és Technológiai Minisztérium