A Kossuth Rádió kétrészes riportja a Tér-Idő műsorában

Mi változott az óceánokban a 90-es évek óta? A műanyag… - válaszolta Sir David Attenborough, új sorozata, a Kék bolygó folytatása kapcsán, melyben újra forgattak azokon az élőhelyeken, ahol az első részt is filmezték. Ezzel a rövid, de lényegretörő megállapítással indult pár napja a Kossuth Rádió kétrészes Tér-Idő műsora, amely most vizeink műanyagszennyezését járta alaposan körbe - hiánypótló alapossággal, s Bánsági Éva gondosságával -, a hazai állapotok kapcsán pedig a PET Kupa és több hazai és nemzetközi szakértőt is megszólítottak, izgalmas részleteket kiderítve.

Az óceánok mindegyike szennyezett, tisztításuk lehetetlennek tűnő feladat, így a szárazföldön kell azt "elkezdeni". A legfontosabb, hogy a nem lebontható és az egyszer használatos műanyagok gyártását le kellene állítani. Egy tévhitet is el kell felejteni; az úgynevezett óceáni szemétszigetek valójában nem egybefüggő szigetek – ¬ahogy azt a média előszeretettel emlegeti –, hanem ennél sokkal rosszabb a helyzet, mert ezek láthatatlan szigetek.

A mikroműanyagok 6 fő forrása:

  1. szintetikus rostok ruháinkból, a mosógépen keresztül;
  2. gumiabrocsok kopásából származó „por”;
  3. festékek, lakkok pattogzása;
  4. másodlagos mikroműanyagok, pl. szennyezések;
  5. szintetikus rostok a levegőben;
  6. mikroszkópikus műanyagok a kozmetikai szerekből
(Forrás: https://orbmedia.org/stories/Invisibles_plastics/multimedia)

A műanyag milliméteres, vagy annál is kisebb darabokban van jelen. Ezek a mikroműanyagok (az 5 milliméternél kisebb darabkák) tehát olyanok, mintha nem is lennének, vagyis nem látványos szennyeződésként mutatkoznak a vízben. Mindeközben az ilyen szigetek központjában a planktonok koncentrációjának hatszorosát is eléri a műanyag – ezekből a becslések szerint évente 10 millió tonna kerül az óceánokba. Mindez 2050-re oda fog vezethet, hogy a tengerekben és óceánokban lévő műanyag meghaladja a halak tömegét – meséli a riportban Gubek István humánökológus.

Félelmetesen hangzik, hogy a tudósok előtt még sok kérdés nyitott annak kapcsán, hogy az élővilágra és a tápláléklánc csúcsán lévő emberre milyen hatással is van a mikroműanyagok jelenléte a szervezetben. A legújabb kutatások már arról számolnak be, hogy az élőlények nem minden esetben tudják kiválasztani a mikroműanyagot, hanem azok felhalmozódnak a szervezetben. A vízi élővilágra egyértelműen káros hatással vannak, például a halak kopoltyúját vagy bélrendszerét teljesen eltömíthetik, ami egyben a halálukat jelenti. Másik aggasztó jelenség, hogy ezen parányi darabok bevonzzák a baktériumokat, melyeknek jó élőhelyet biztosítanak, akár már egy élőlény szervezetén belül. Az is további kutatásokat igényel még, hogy a mikroból nanová aprózódó műanyagok milyen reakciókba képesek lépni más molekulákkal, adott esetben az emberi testben.

Halgass bele a Tér-Idő műsorának I. részébe (Kossuth Rádió, 2017. november 21.), ahol megszólal: Anna Cummins, a 5 Gyres szervezet vezetője; Gubek István humánökológus; Fleit Ernő, biológus; Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője; Munkácsy Béla, a földtudományok doktora, az ELTE oktatója:

Mi a helyzet idehaza a folyóvizekkel és az ivóvízzel?

Ahogy az óceánokban sem szemmel látható a műanyagszennyezés, úgy a folyóvizekben sem. De itt nem csak a mikroműanyagra kell gondolni, amit már a Dunában is kimutattak (melyben több a mikroműanyag, mint a halivadék), hanem a hulladékra – például a PET palackokra. Ezek mennyisége látványos a hétköznapokban, amikor az áradással úsznak a felszínen, akár szigetekké is összeállva, és elképesztő mennyiség található az ártereken. Az áradás után a hulladék ugyanis helyben marad, sőt a talaj „szerves” részévé válik. Ez ellen küzd már évek óta a PET Kupa szemétszedéssel, sőt az egész jelenség megelőzése érdekében már szemléletformálással is próbálja elérni, hogy a Tisza és a Bodrog felső szakaszán a háztartási szemét kezelése egyes esetekben ne csak annyiban merüljön ki, hogy a szemeteszsákok elvitelét az áradó folyókra bízzák - nyilatkozta Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője. Az idei V. PET Kupa keretében a Tiszán vett víz- és üledékminták eredményei sajnos igazolják a nemzetközi kutatásokat: a WESSLING Hungary Kft. eredményei alapján elmondható, hogy a mikroműanyag itt is jelen van – erről részleteket korábbi bejegyzésünkben olvashatsz.

Halgass bele a Tér-Idő műsorának II. részébe (Kossuth Rádió, 2017. november 22.), ahol megszólal: Gubek István humánökológus; Fleit Ernő, biológus; Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője; Munkácsy Béla, a földtudományok doktora, az ELTE oktatója; Bea Johnson, nulla hulladék nagykövet; Ifj.Balatoni Henrik, a FE-Group Invest Zrt. ügyvezető igazgatója; Ilyefalvi István, a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő központ üzemvezetője; Tábi Tamás, a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika tanszékének docense:

Felmerül a kérdés, hogyha a folyók is szennyezettek, akkor az ivóvíz is az lehet. Kutatások azt mutatják, hogy a mikroműanyag a csapvízben is kimutatható, de Magyarország ebből a szempontból speciális és egyben szerencsés helyzetben van, ugyanis a vízellátás alapvetően nem a felszíni, hanem a mélységi vizekre támaszkodhat, mely biztos védettséget jelent. Ahol pedig a parti szűrésből nyerik ki az ivóvizet (mint például Budapestnél), ott a folyók kavicsterasza a mikroműanyagnál kisebb baktériumokat és algákat is megszűri – nyugtatta meg a hallgatókat Fleit Ernő, biológus.

A probléma legfőbb eredője az ukrajnai és a román hulladékgazdálkodás hiányosságai, az elmúlt évtizedekben elmaradt fejlesztéseknek „köszönhetően” a legtöbb lerakó betelt, illetve nincs szelektív hulladékgyűjtési infrastruktúra, így az ebből következő újrahasznosítás sem indulhatott még be…

Magyarországon ez már a ’90-es évek óta elindult és működik, igaz nem hozza a szükséges eredményeket, mert a szelektív gyűjtőkbe kerülő hulladék közel fele nem oda való.

A Tiszában landoló műanyagok pedig jobb helyre is kerülhetnének, úgyis mint egy újrahasznosító üzembe, amit a műsorban Ifj.Balatoni Henrik, a FE-Group Invest Zrt. ügyvezető igazgatója mutat be. Ha helyesen szelektálunk a FE-Group-hoz hasonló cégek átválogatják és újrahasznosítják hulladékainkat. Így lesz belőle hasznos erőforrás, másodnyersanyag. A körciklus végén pedig új termékként térnek hozzánk vissza csmagolóanyagaink: pl. kispárna, szigetelés, kerítésoszlop, hajókikötő, vagy alkatrész.

De visszakanyarodva Szőke szerelmünkhöz, a Tiszához, a PET Kupa csapata megragadja az alkalmat, hogy e remek műsor kapcsán helyzetjelentést tegyen tiszai munkáiról és eredményeiről:

  • az Országos Vízügyi Főigazgatóság együttműködési megállapodás kötését ajánlotta fel a Természetfilm.hu egyesületnek, hogy a probléma megoldásában minél hatékonyabban együtt tudjon működni a 2 szektor;
  • a Miniszterelnökség Kárpátalja összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztossága bevonja a PET Kupát a Tiszta Kárpátalja programba, így csapatunk régi álma teljesülhet, s a probléma forrásánál dolgozhatunk a környezeti nevelés és a szemléletformálás területén;
  • lassan elkészül és kiírásra kerül a PET Kupa 2018-as szakasza és nevezése, így még az ünnepek előtt lehet nevezni „Early Bird”-ként!
  • dolgozunk egy hulladékletermelő hajótesten, ami remélhetőleg sokat segít majd a hulladékok egész éves megfékezésében;
  • tervezünk egy téli erdőtakarítást és monitorozást is, melyhez még támogatókra van szükségünk. Ezért, ha érzed magadban az erőt és a tenni akarást, akkor szörfölj tovább az oldalunkon, és segítsd a PET Kupa nonprofit csapatát: csatlakozz, vagy támogasd munkánkat önkéntesként, pénzbeli hozzájárulásoddal, vagy akár céges szponzorálással!

A cikket összeállította Ivánfi Csanád önkéntesünk, köszönet a lelkes segítségért! ;)

Támogatóink

Innovációs és Technológiai Minisztérium

Ajánlott cikkek